„Az első csésze tea ajkamat és torkomat nedvesíti meg, a második megtöri magányosságomat, a harmadik csésze átjárja beleimet és rátalál néhány különlegesre az ötszáz kötetnyi írásjegyből. A negyedik csésze tea könnyű verítékezést okoz, – ekkor az élet minden igazságtalansága távozik pórusaimon. Az ötödik csészével megtisztulok; a hatodik csésze tea a tökéletesség birodalmába hív. A hetedik csésze – jaj, már nem bírom tovább!”
Lu T'ung (Tang kori költő)
Lu Yu: Teáskönyv c. műve mellett további négy rövidebb írás is található a teavizekkel kapcsolatban. A szövegek kiválasztásánál szempont volt, hogy segítségükkel reprezentatív képet alkothassunk és átfogó ismereteket nyerjünk a teakészítéshez szükséges vizek kiválasztásának és elkészítésének Tang- és Song-kori problematikájáról.
A pszichoanalitikusként és filozófusként ismert Erich Fromm műveiben elsősorban a lélektan és a társadalomtudomány összefüggéseit, egyénre gyakorolt hatását elemezte. Ez a kötet, amelyben Daisetz Teitaro Suzuki professzor tanulmányával együtt olvashatjuk írásait, egy kicsit más. Kettejük látszólagos kulturális-filozófiai távolsága mögött, valamint mondanivalójukban ugyanis mélységes azonosság van: mindkét "mester" a harmónia keresésére, megvalósítására buzdít a tudomány, illetve a vallás eszközeivel. A könyv első felében Suzuki hasonlítja össze az alapvető különbségeket felmutató nyugati és keleti gondolkodásmódot, majd a zen bölcseleti tartalmát fejti ki részletesen, kitérve a tudattalan és az én fogalmára, az ún. kóan megvilágosodási technikák értelmére és az "öt lépés" nevű önfejlesztő módszerre. Ezután Erich Fromm gondolatait olvashatjuk a pszichoanalízis és a zen-buddhizmus közötti párhuzamokról. Ír az elfojtás jelenségéről, felszámolásáról, a megvilágosodás értelméről, a lelki fejlődés fokozatairól, és a Freud által meghatározott értékekről, célokról. A kötetet Miklós Pál utószava zárja. (Fromm, Erich (1900-1980) -Suzuki Daisetz Teitaro (1870-1966)) Itt olvasható a mű. |
A fejezetek címei közül:
