Stein Aurél: Ázsia halott szívében

Stein Aurél (1862-1943) talán minden idők legszerencsésebb régészeti kutatója volt. Indiában, Belső-Ázsiában és Iránban tett expedíciói páratlanul gazdag anyaggal gyarapították a földrajztudományt, a régészetet és az orientalisztikát. Hihetetlenül nehéz körülmények között dolgozott, bejárta a "világ tetejét," a Pamír jeges hágóit, a Taklamakán forró sivatagát, Afganisztán határaitól eljutott a kínai nagy falig. Művei éppoly fordulatosan örökítik meg a több ezer éves, befalazott buddhista könyvtárak felfedezését, a rejtett barlangtemplomok kincseinek felkutatását, mint kalandos utazásait az ismeretlen vidéken, Ázsia "halott szívében".
Válogatásunk bemutatja Stein Aurél nagy expedícióinak legizgalmasabb részleteit; valamint -újdonságként- legkorábbi kasmíri útját, amely magyarul eddig sohasem jelent meg. Szerepel a kötetben néhány olyan, eredetileg is magyarul írt, kisebb műve is, melyet mostanáig csak alig-alig hozzáférhető tudományos folyóiratokban lehetett olvasni. Sok eredeti fényképpel, térképpel díszített könyvünket a régészeti és földrajzi felfedezések iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Részlet a tartalomjegyzékből:

Romvárosok Ázsia sivatagjaiban
   Buddhista hitrege falfestménye
   Első tartózkodásom Tunhuangban
   Az "Ezer Buddha barlangjai"-hoz
   Küzdelmes útrakelés Tunhuangból
   Az ősi határfal mellett, Tunhuangtól északra
   Írás-emlékek a Han-uralkodók korából
   Az első ásatások a nyugati fal mentén
   Terepszemlén az ősi fal mentén
   Fölfedezések a "Jadeit-kapu"-nál
   A régi határfal nyugati végénél
   Az "Eter Buddha barlangtemplomai"


Magyar utazók és felfedezők (6. rész) - Stein Aurél

Thomas O. Höllmann : A Selyemút

A Selyemútnak nevezett útvonal már az ókor óta kiterjedt közlekedési hálózatot alkotott, melynek főcsapása Kelet-Ázsiától a Földközi-tengerig ért. A szerző, aki a sinológia és etnológia professzora a Müncheni Egyetemen, ezt a nyomvonalat követi egészen napjainkig, felcsillantva a számos nép és kultúra által létrehozott értékes örökség minden oldalát.

A szerző, Thomas O. Höllmann a sinológia és etnológia professzora a Müncheni Egyetemen. Számos művet írt Ázsia történelme, néprajza és régészete tárgykörében.

E-kultúra

Polonyi Péter: Kína rövid története

Ez a karcsú kis könyv korántsem szabályos történelemkönyv, a Kína történetét mondhatni első kézből ismerő szerző pedig nem arra a képtelen feladatra vállalkozik, hogy néhány tucat oldalon ismertesse a nemcsak a térképen hatalmas kiterjedésű ország, de az itt lakó nép időben is szinte felmérhetetlenül hosszú múltra visszatekintő történelmét.

Nem túlzás azt mondani, hogy a kínaiak rendelkeznek a világ leghosszabb folyamatos kultúrájával, amely mintegy 5000 éves múltra tekinthet vissza.

Polonyi Péter nagyívű esszéjének tárgya Kína múltja, vagy pontosabban: a jelen előzménye – a legendák ködébe vesző kezdetektől a legutóbbi időkig.

A változó dinasztiákon és idegen hódítók uralmán, reformokon és parasztlázadásokon át, a hol elemeire hulló, hol erős kézzel ismét egybemarkolt ország szédítően bonyolult történetében azt keresi, hogy mi a folytonos, mi a változatlan az első császároktól a mai pártfőtitkárokig.

Polonyi Péter : Mi történt? Tienanmen tér, ’89

"Az események most már drámai gyorsasággal peregtek.

Május 13-án hajnali kettőkor az Egyetemisták Autonóm Szövetségének vezetői üzenetet juttatnak el a párt és a kormány irodájához tárgyalási készségükről. ..."

Polonyi Péter: Kína története

A Holdról szabad szemmel egyetlen emberi alkotás vehető ki Földünk felszínén: a kínai Nagy Fal. A 6700 kilométer hosszú vonulatot még időszámításunk előtti századokban kezdték el építeni, hogy megvédjék vele a Mennyei Birodalmat a nomád népek támadásaitól. 

A Nagy Fal védett, de el is szigetelt. Hangsúlyozta azt a távolságot, amely Kínát a világ többi részétől elválasztotta. És kialakult a bezárkózás világszemlélete, sz országot körülölelő "szellemi" Nagy Fal.

Polonyi Péter könyve a pekingi előember korától napjainkig tekinti át ennek az ősi civilizációnak a történelmét és persze azokat a folyamatokat, amelyek a mai Kínát – a világ legnépesebb, egyszersmind legmerevebb berendezkedésű országból – friss szemléletű, dinamikusan fejlődő, népének perspektívát kínáló nagyhatalommá formálják.

Magyar Lajos : A kínai mezőgazdaság hagyományos szerkezete

 "Azt hiszik, hogy Kína egy ország. Ez tévedés. Kína nem ország, hanem kontinens, és az egyes kínai tartományok közötti fejlődés, szokások, gazdaság stb. tekintetében nagyobb különbség van, mint egyes európai államok között. Ezért jó itt utazni, országot, embereket látni, mert különben nagyon egyoldalú lesz a kép, amit az országról nyer az ember - írta Magyar Lajos 1927. július 6-i, Péchy Blankához küldött levelében. Kínában eltöltött hónapjaiban nem csupán hivatali munkáját végezte, hanem mint levelében olvasható "könyvet akart írni Kínáról, főként Kína gazdasági életéről. Ez lesz az első nagyobb szabású dolog, amit életemben írok, a sok újságcikk és hasonló vacak után. Meglátjuk, mi lesz a tervemből."

Magyar Lajos megvalósította elképzelését, s 1928-ban megjelent A kínai mezőgazdaság hagyományos szerkezete című kötete. A magyar olvasó először találkozik e munkával, amely megjelenése után ötven évvel is érdekes, izgalmas leírását adja a kínai paraszti gazdálkodásnak.