Sunday, November 18, 2018

François Cheng: L'écriture poétique chinoise: suivi d'une anthologie des poèmes des Tʻang

Képtalálat a következőre: „l'écriture poétique chinoise françois cheng”
L’idéogramme restitue à la fois le lien secret qui relie les choses et le souffle qui les anime. Diamant taillé selon la correspondance des symboles, incantation des tracés incarnés, la poésie chinoise fascine par une unité sui generis entre écriture, calligraphie, peinture et musique. François Cheng entreprend dans cet ouvrage une analyse sémiotique de ce système signifiant situé d’emblée au niveau de la métaphore et dresse l’inventaire des procédés poétiques fondés sur la cosmologie chinoise : Vide-Plein, Yin-Yang, Homme-Terre-Ciel. Double questionnement : mise à l’épreuve de la sémiologie dans un champ qui lui était inconnu ; dépassement de la simple curiosité exotique pour sonder en retour ce qui a pu être réprimé dans les pratiques signifiantes occidentales. L’analyse se nourrit des plus beaux poèmes des Tang (618-907), dont l’auteur renouvelle profondément la lecture.

Csire Gabriella: Kínai regevilág

csilicsaliA Kínai regevilág huszonöt regét és egy mitikus fogantatású meseregényt ölel fel Csire Gabriella átdolgozásában. A kötet egységes rendszerbe foglalja a kínaiak több ezer éves múltba gyökerező regevilágát.

Az időrendi sorrendbe szedett mesék, mondák és mítoszok sorát a szóbeli hagyományok éltette teremtésmítoszok nyitják. Az ősi regék folytatásaként az évszázadok folyamán keletkezett eredetmagyarázó mesékkel, mondákkal és átváltozás-történetekkel ismerkedhetünk meg. A hegyek, folyamok és égitestek eredetmagyarázatait a Kr. e. 3. évezred elején megjelenő kultúrhéroszok, a pusztító árvizekkel és aszállyal szembeszegülő, jólétért küzdő, eszményített császárok – Jao, Sun, Nagy Jü – és a Héraklészhez hasonlítható mennyei íjász kalandos történetei követik. A Sang-kortól ( Kr. e. 18-11. sz.), az első bizonyított dinasztia idejétől követhetjük nyomon a hősök historizálásával ellentétes folyamatot, a történelmi személyiségek mondahősökké alakulását a megtörtént eseményekhez, neves kormányzók, miniszterek, fejedelmek és császárok tetteihez fűződő fantasztikus mesékben. Elkülönülő csoportot alkotnak a halhatatlanság témájára épülő, csodás elemekben bővelkedő mítoszok és mesék. Az örök élet utáni vágyból sarjadt regék világában a csúcspontot a késő népi mitológia népszerű állathőséhez, a majomkirályhoz fűződő izgalmas történet jelenti. Kötetünket Vu Cseng-en 16. századi regényének, a Nyugati utazásnak a nyomán készült, tíz fejezetből álló meseregény zárja, A nagyravágyó kőmajom.

A kínai képzőművészet klasszikus alkotásainak a reprodukciói illusztrálják a kötetet, a mítoszokhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó ecsetrajzok, metszetek, tekercsképek és szobrok. Csire Gabriella hasznos Név- és tárgymutatója, valamint a sajátos hitvilág és a kötetbe válogatott regék magyarázatára vállalkozó utószava (A kínai mitológia főbb vonásai) az olvasó útbaigazítását hivatott elősegíteni.

Monday, September 24, 2018

Radnai Tamás : Megtalálni Japánt

 Ez a könyv nem útikönyv, nem is visszaemlékezés, ennél jóval több. A szerző, aki számtalanszor járt Japánban, történeteket mesél az országról és az ott élő emberekről. Mindeközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért nem érthetők meg a japánok európai észjárással.

Vegyük például a fugut, vagyis a halálosan mérgező gömbhalat. Ne gondoljuk, hogy csak az íze miatt esznek meg egy olyan halat, melynek az elkészítésekor a szakács kezébe adják az életüket.

De akkor mi másért?

És vajon miért a reményről nevezték el a legújabb, leggyorsabb szuperexpresszt?

Mi segítette át őket Fukusimán? És mi miért szeretjük annyira Murakami Haruki könyveit?

Japán az az ország, mely a mai napig a legerősebben kötődik kultúrájának több ezer éves gyökereihez. De mi is szorosan kötődünk Japánhoz, több szálon is, legyen ez a zöld tea, a szamurájos mozi, az animekon vagy a Hello Kitty.

Itt az idő, hogy egymásra találjunk, ebben lesz segítségünkre a könyv.

 


 

Sunday, September 23, 2018

Ferber Katalin : Az elárult Japán. Út Fukusimáig

 A szerző több mint 20 évet élt Japánban. Személyes élettörténetén keresztül mutatja be a japán társadalomba való beilleszkedésének nehézségeit. Atomtudós japán férjével végül arra a fájdalmas döntésre jut, hogy a fukusimai atomtragédia után el kell hagyniuk Japánt, többé oda nem térhetnek vissza - az elhallgatások és a kirekesztés országába.

 


 

Saturday, September 22, 2018

Ferber Katalin: A felkelő nap árnyéka


Ferber ​Katalin jelenleg Japán egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a tokiói Waseda Egyetem docense. 1993 tavaszán súlyos betegként indult útnak Budapestről Tokióba, hogy új életet kezdjen. Kozák Gyula szociológus három nyáron át faggatta beszélgetőpartnerét a Japánban töltött évek tapasztalatairól és tanulságairól. E hosszú interjúból megismerhetjük hétköznapjainak örömeit és buktatóit, a más kultúrába való beilleszkedés nehézségeit, s azt is, miként alakult karrierje, miért és hogyan tanulta meg e különösen nehéz nyelvet, milyen az élete japán férje oldalán. Ferber Katalinnak sok buktató és ennél is több munka árán végül sikerült megérteni e számunkra távoli, olykor misztikusnak tűnő ország múltjának és jelenének összefüggéseit, a gazdasági siker, a japán csoda mozgató rugóit, az oktatási rendszer ellentmondásait, a munkamorál és a gazdágfilozófia kapcsolatát. Elbeszélése nyomán az általánosságok és a kuriozitások szintjénél lényegesen gazdagabb és árnyaltabb képet kaphatunk a mai Japán társadalomról, életmódról, életfilozófiáról.

A szerző alábbi köteteit mutattuk be korábban:

Ferber Katalin: Érdemeink beismerése mellett - A rendszerváltás kívülről és belülről 

Ferber Katalin: A siker ára – Japán

 

Thursday, September 20, 2018

Gerlóczy Márton: Nézd ​csak, itt egy japán!

Alcím: Az Altató borítójának története

A közelmúlt egyik legnagyobb irodalmi és közönségsikere volt Gerlóczy Márton Altató című regénye. 

Az irodalomból és történelemből ismert Jékely-Áprily család nőtagjainak sorsát elmesélő mű gyönyörű borítója önmagában is számos titkot rejt: miként került a magyar író kapcsolatba egy csodabogár japán fotóssal, hogyan jutott el a szerző Japánba, miként jött a japán fotóművész Magyarországra, s milyen furcsa helyzetekbe keveredett az író-fotós páros Budapesten és Erdélyben. S emellett természetesen a Jékely-Áprily család híres alakjaival is megismerkedhetünk: számos kortárs és családi fotó illusztrálja e különleges könyvet.

Wednesday, September 19, 2018

Károli Könyvek – Monográfia


A Freud és a felkelő nap országa az első magyar nyelvű könyv a pszichoanalízis és a japán kultúra rendkívüli találkozásáról. Multikulturalista nézőpontja segítségével […] lehetővé teszi, hogy saját kultúránk megkérdőjelezhetetlennek vélt axiómáit megfelelően kezeljük, és reflektálhassunk rájuk. Ahogyan a szerzők írják, „A Kelet éles fénybe állíthatja az individuális Nyugat megtévesztően magától értetődőnek tűnő alapfeltevéseit az egyén szabadságával kapcsolatban, és vice versa: a Nyugat rámutathat azokra a lehetőségekre, amelyeket a keleti társadalmak biztonságot adó, ám olykor fojtogató mátrixai zárnak el az individuumok elől.”

A könyv a Nyugat emblematikus termékét, a pszichonalízist állítja középpontba. A modern nyugati gondolkodást megalapozó freudi életművet, a lélekelemzést mutatja be a bölcsőből, a közép-európai kulturális közegből kiszakítva. Freud tudománya Észak-Amerikában sikerre vitte; kérdés azonban, hogy mi történik, ha még távolabb, a táptalaját adó nyugati, individualista világot hátrahagyva, egy kollektivista keleti társadalomban kerül alkalmazásra. Kétségtelen tény, hogy a pszichoanalízis eljutott egészen Japánig, de a tudományág vajon milyen változásokon ment keresztül ahhoz, hogy ott is alkalmazható és értelmezhető lehessen?

A Freud és a felkelő nap országa nagy szakértelemmel mutatja be, hogy a pszichonalízis és az azt átvevő japán társadalomtudósok milyen hatással voltak a japán különlegességtudat kultuszára, a nihonjinron-ra. A könyvben a két szerző, Szummer Csaba és Indries Krisztián az eszmetörténeti hátteret, valamint a terepen folytatott kutatási eredményeket remekül ötvözve ábrázolja, hogy Nyugat és Kelet „egymás szemében tükröződve érthetik meg valójában önmagukat, míg ha saját értékrendjükhöz mérik a másik kultúráját, csupán görbetükröt tartanak egymásnak.”

Dr. Palanovics Norbert
Nagykövet
Magyarország Nagykövetsége, Tokió



Tuesday, September 18, 2018

Farkas Ildikó: A japán modernizáció ideológiája

Éppen 150 éve annak, hogy Japán több évszázados elszigeteltsége után 1868-ban meghirdette a Felvilágosult kormányzás (Meidzsi) korszakot, melynek során sikeresen modernizálódott, és már a 19. század végére a nyugati nagyhatalmakkal egyenrangú helyet vívott ki magának. Japán második világháború utáni fejlődése igazolta, hogy mindez nem puszta véletlenek egybeesésének volt köszönhető. Az ország 19-20. századi modernizációjának értelmezése, sikerességének magyarázata évtizedek óta foglalkoztatja a Japánnal foglalkozó kutatókat. Jelen kötet is ehhez a kérdéskörhöz kíván adalékokat nyújtani, de nem klasszikus történelemkönyv, elsősorban nem a politikai vagy gazdasági történésekkel foglalkozik, hanem a japán történeti fejlődés értelmezésének lehetőségeivel. Ebben elsősorban az egyedi jelleget, a japán történeti kontextus és tapasztalat, valamint a kultúra társadalmi és politikai struktúrákat meghatározó specifikumait vizsgálja, de mindezt a globális folyamatok és viszonyok rendszerébe helyezve, a fejlődési és modernizációs modellek tekintetbevételével próbálja elemezni. A kötet központi témája a kulturális hagyomány kérdése, amely kulcsszerepet játszott abban, hogy Japán a modernitást az akkori nyugati nagyhatalmaktól eltérő módon valósította meg, és ezzel elsőként mutatta fel a lehetőségét egy, a nyugatitól különböző modernizációs fejlődési modell létének.

FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.

Tóth Gergely: Japán-magyar kapcsolattörténet 1869-1913

A japán-magyar kapcsolatok misztikusságát feloldandó, egyben Japánnal kapcsolatos, jól beágyazott sztereotípiáinkat némileg helyreteendő, a magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli "japánimádat eszmemenetének bűvkörébe", melyből mára a szusi-gésa-ikebana, vagy éppen a manga-anime-J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak.

A könyv kísérlet a bilaterális kapcsolatok alapkutatásának új megközelítésű feldolgozására: tárgyilagos alapossággal, multidiszciplináris módon, hat törzstematika mentén, széles körű (japán, magyar, angol, német nyelvű) forrásfelhasználással. Magyarországon ez a monográfia mutatja be legrészletesebben a közvetlen érintkezések alakulását a tárgyalt korban.

A téma monografikus feldolgozása mellett az utolsó fejezet áttekinti, milyen diskurzus folyhatott Magyarországon a hazai közélet agorái, azaz a korabeli magyar kávéházak asztalainál az 1890-es évektől egyre többször felbukkanó misztikus ismeretlenről, a kezdetben "bájos tündérország" jelzővel illetett Japánról, a kor kávéházi kvaterkáinak egyik legnépszerűbb témájáról. Jelen könyv a korai magyar és japán naplók és cikkek anekdotáinak füzérével, a mindennapok történetein keresztül szemlélteti azt is, hogy vajon miről adomázhattak a művészek, írók, Japánban járt magyar utazók és úgy általában a kor kávéházi embere, ha Japánra terelődött a szó? Hogyan ismerték meg a japánokat a magyarok, és vajon hogyan láttak minket a Budapestre érkező japán utazók a 19. század végétől a 20. század elejéig?

A felfedezőkalandhoz a szerző jó utat kíván.

Sunday, September 2, 2018

Nemeshegyi Péter Sj: Számadás a reményről


Szent Péter apostol írja első levelében: „Legyetek mindig készen arra, hogy válaszolni tudjatok mindenkinek, aki a bennetek lévő reménység okát kérdezi.” (1Pét 3,15)

Péter levele nemcsak az őskeresztényeknek szól, hanem nekünk is. Csakhogy napjaink posztmodern szürkeségében hiánycikké vált a remény. Szomorú, de ránk, keresztényekre is vonatkozik ez, pedig rólunk Péter apostol föltételezte, hogy a mi szívünk tele van reménységgel. Manapság azonban bennünket is meg-megkísért az általános reménytelenség. Nem sugárzik rólunk az öröm, nincs bennünk, rajtunk semmi feltűnő, ami miatt bárki is firtatná reménységünk okát.

A Szentírás szerint Isten a remény Istene, ezért mi a remény emberei vagyunk. De van-e igazán okunk reménykedni, és ha igen, honnan származik a mi reménységünk? Könyvében erre a kérdésre keresi a válaszokat Nemeshegyi Péter SJ.

    
Többek között a szerző japánbeli, számos esetben tokiói élményeiről olvashatunk több fejezetben, az egyik fejezet címe: Papa száma, amely történetben II. János Pál pápa jelenik meg.

Tuesday, August 14, 2018

Szugavara no Takaszue lánya: Szarasina ​napló

Alcím: Egy XI. századi japán nemesasszony önéletírása

A Szarasina napló a XI. századi Japánba kalauzol el bennünket. Egy korabeli arisztokrata hölgy élete, álmai, világlátása elevenednek meg a könyv lapjain, miközben megismerhetjük az akkori Japán festői helyeit, és az udvari életbe is betekintést nyerhetünk. 

Az írónő, Szugavara no Takaszue lánya Muraszaki Sikibu világszerte híres művének, a Gendzsi regényének lelkes olvasója, naplója tehát érdekes dokumentum Muraszaki regényének korai fogadtatásával, hatásával kapcsolatban. 

Jelen munka részletes bevezetővel és magyarázó jegyzetekkel, valamint gazdag képanyaggal segíti a Szarasina naplónak és korának megismerését, ezáltal a magyar olvasóhoz is közelebb hozva a korabeli életet, gongolkodást, szépségeszményt és tájakat.

Őfelsége Micsiko japán császárné: Először ​mászom meg a hegyet / はじめてのやまのぼり

Micsiko japán császárné őfelsége mesekönyve, amelyet Takeda Vako illusztrált, igazi különlegesség a keleti kultúrák híveinek. 

A könyv kétnyelvű, így nemcsak a gyerekek, de a japán nyelv iránt érdeklődők számára is érdekes olvasmány.

A ​bambuszgyűjtő öregember meséi

Valamikor ​réges-régen élt egy bambuszszedő öregember, aki a mezőkön és hegyeken barangolva gyűjtötte a bambuszt, hogy mindenféle eszközt készítésen azokból. Egyszer egy szép napon a bambuszok sűrűjében megpillantott egyet, amelyiknek hajtásai fényesen ragyogtak. Igen különösnek találta, így hát tüzetesebben is szemügyre vette. Látja ám, hogy a bambuszcső bensejéből tör elő a ragyogás, melynek mélyén egy három hüvelyk parányi lányka üldögél. Így aztán kivette őt onnan, a keblére rejtette és hazavitte.
Otthon aztán a felesége gondjaira bízta, hogy az öregasszony nevelje fel. A leány neve Kaguja-hime lett, ami azt jelenti, hogy a „Kecses bambusz tündöklő hercegnője”. A szépséges leány sorra érkeztek a kérők, akiknek a legkülönlegesebb, leglehetetlenebb feladatot kell teljesíteniük, ha el akarják nyerni a csodálatos leány kezét.
A bambuszgyűjtő öregember meséi, a Taketori monogatari a legelső, ismert és fennmaradt japán mesegyűjtemény, a melynek első változatai a 8–9. században kerültek lejegyzésre. A Taketori monogatari azonban nem csupán a japán irodalom egyik igen különleges gyöngyszeme, de a világirodalom mesekincsének és legendairodalmának is egyik kiemelkedő alkotása.

Abonyi Árpád (szerk.): Négy ​világtáj népmeséi

Alcím: Abonyi Árpád fordítás-gyűjteménye

Maori, hindu, kínai, koreai, vietnami, eszkimó, észt, izlandi, indián és afrikai teremtésmítoszok, legendák; 

- perzsa, szíriai, bolgár, koreai, tatár, japán, bakongo, szuahéli és török bölcsességek, példázatok; 

- afgán, vietnami, koreai, kínai tündérmesék; 

- koreai, cseh, bajor, szudáni, holland és török kalandok, próbatételek; 

- ukrán, magyar, norvég és örmény csalafinta és pajzán történetek; 

- kenyai, ukrán, japán, kínai, koreai, litván, észt, finn, svéd, holland, afrikai és ujgur állatmesék.

Zsolt Péter (szerk.): Japán ​népmesék

„Valamikor ​réges-régen, ezer évnél is régebben, élt egy nagy bölcs Nippon földjén. Takakuni volt a neve, dajnagon (udvari ember) volt a tisztsége. Törvényt hozott, ítéletet, ítélkezett élők felett; bölcs urának parancsára, a nagy sogun (fejedelem) kívánatára. Élemedett korában volt már, amikor pihenőre tért, és Udzsiba vonult vissza cseresznyevirágos, szilvafaárnyékos, hűvös, kies nyaralójába. Évek fáradalmait ott pihente ki, bölcs elmélkedésekbe hajtván a hosszú évek gondjaitól barázdált arcát. Udzsi bölcse lett a neve, messze terjedt híressége. Amint élt-éldegélt a nyaralójában, krizantémok berkeiben, madárdalok zengzetében, sok mindenen akadt meg a szeme s eltűnődő, figyelgető gondolatja. Buddha szentségére nézvén bizakodvást, házi oltárához járván imádkozvást, Nippon népe sorsa kóválygott fejében, annak gondja rezgett aggódó szívében. Térdvánkoskáját maga alá hajtván, ott üldögélt est est után, és a leáldozóban levő Napistenkének ott játszadoztak előtte aranyfonal-sugarai.”
(Részlet az előszóból)

Monday, August 13, 2018

Mogi Ken: Az ​ikigai kis könyve

Alcím: Az örömteli élet titka.

Az ikigai egy gondolkodásmód, amely képes megváltoztatni az életünket. Egy csoda, amely megmutatkozik a japánok rekordszámba menően hosszú élettartamában és tudatosságában, valamint az ország szépségében. 
 
Ez az élettapasztalattal és bölcsességgel teli, lenyűgöző könyv végigvezet bennünket a teljes és egészséges élet útján. Megmutatja, hogyan hozzuk ki a legtöbbet mindennapjainkból – legyen szó a karrierünkről vagy a szabadidőnkről. 
 
A Tokióban élő, sikeres neurológus, író és rádiós műsorvezető szerző segít felismernünk és felfedeznünk saját ikigainkat.

Bettina Lemke: Ikigai

Ikigai – ez a szépen csengő japán szó azt jelenti: értelmesnek tartani az életet. Számos tanulmány igazolja, hogy a sok ikigaijal rendelkező emberek várható élettartama hosszabb, és ők teljes életet élnek. Egyszóval: tudják, miért kelnek fel reggelente. Az ikigai belső kincs, amelyet fel kell tárni. Merthogy ott rejtőzik mindnyájunk bensőjének a mélyén, csak el kell hatolnunk hozzá, hogy több inspirációhoz, életörömhöz, energiához jussunk, és egészséges, boldog életet élhessünk.

Héctor García Kirai - Francesc Miralles: A ​hosszú élet japán titka (Ikigai)

A japánok úgy tartják, minden embernek megvan az ikigaija, vagyis a létezésének oka. 

Az ikigai az egyik titka az Okinava-sziget lakóinak, akik a világ leghosszabb életű emberei közé tartoznak. A szerzők egészen az Okinava északi részén található Ogimi településig utaztak, ahol több száz interjút készítettek. Leginkább a féltve őrzött titok érdekelte őket: hogyan találták meg a hosszú életű japánok a létüket elégedettséggel, boldogsággal és értelemmel megtöltő ikigait. 

A kötet célja, hogy segítsen az olvasónak megtalálni a saját ikigaiát. Közben a japán filozófia számos olyan elemével is megismerkedhetünk, melyek segíthetnek megőrizni a test, elme és szellem egészségét. 

Okava Miszao egészen száztíz éves koráig ellátta önmagát – közben összesen három különböző évszázadban élt. Mikor tudósok arról kérdezték, hogyan vigyázott az egészségére, csak ennyit válaszolt: „Szusit ettem, és aludtam”.

Ugyanezen szerző másik könyve: A boldogság japán titka (ikigai) .

Héctor García - Francesc Miralles: A ​boldogság japán titka (Ikigai)

35 gyakorlat álmaink megvalósítsához
Mindannyian keressük a boldogság és az elégedettség titkát. Japánban ehhez a titokhoz az ikigai jelenti a kulcsot. Az ikigai az a szenvedéllyel végzett elfoglaltság, amely értelmet ad a mindennapjainknak és az életünknek.
Az ikigai a boldogság záloga.
Nem könnyű azonban megtalálni azt a tevékenységet, amelyet örömmel végzünk. Az IKIGAI – A HOSSZÚ ÉLET JAPÁN TITKA című kötettel világhírűvé vált és a japán kultúrát jól ismerő szerzőpáros új könyvében azonban részletesen elmagyarázza, mit kell tennünk. 

Miközben elvégezzük a szerzők által adott gyakorlati feladatokat, megismerjük vágyainkat és azt, hogy miként használhatjuk ki legjobban saját képességeinket. Alaposabb önismerettel és az útmutatásokat követve könnyebben ismerjük fel életcélunkat és valósítjuk meg álmainkat, ezáltal mi magunk is boldogabbak lehetünk, ráadásként pedig a világot is boldogabbá tehetjük.

Sunday, August 12, 2018

Justyn Barnes : Ikigai – Találd meg az élet értelmét

 

A japánok hosszú ideje tudják: van olyan, hogy az ember szereti a munkáját, és meg is fizetik érte. Ez az összhang maga az ikigai: kombinációja mindannak, amit szeretsz, és amire a világnak szüksége van. Ez a kis könyv segít megtalálni a saját ikigaiod, azaz életed valódi értelmét – ha engeded, feltárul előtted a hosszú, boldog és tudatos élet titka.

Saturday, August 11, 2018

Oliver Luke Delorie : Shinrin Yoku – Az erdő gyógyító ereje


Fedezd fel a lassú, tudatos séta jótékony erejét, amely meggyógyítja a lelket és megerősíti a szívet: hagyd, hogy összes érzéked megfürödjön az erdő adta gyönyörökben.

Kapcsolódj össze a természettel, és hagyd, hogy meggyógyítson. Szívd tele a tüdőd az erdei levegővel, amelynek rákmegelőző fitoncid részecskéi csökkentik a vérnyomást, a stresszt és kilazítják az izmokat. E könyv 75 fejezete megtanítja, hogyan alkalmazd azt, amit a japánok „az erdő varázsának” hívnak – hagyd hátra a nyüzsgést és szívd magadba a csendet. Egészségesebb leszel, és jobban fogod érezni magad, ha arra koncentrálsz, amit látsz és hallasz, ha figyelsz a környezetedre, és jelen vagy a pillanatban.

Thursday, August 2, 2018

Péterfy Gergely - Péterfy-Novák Éva: A ​panda ölelése

A népszerű író-házaspár, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely közös kínai utazásának könyve A panda ölelése. Hogyan és miért érzik magukat egyre otthonosabban a számukra is idegen és nehezen kiismerhető Kínában? – ennek a közvetlen, mindennapi tapasztalatáról számolnak be mindketten, ugyanarról másképpen. Az eltanulhatatlan életszeretet – az viszont közös.

Sóvári Mónika: Szerelmem, ​Sanghaj

„Búcsúzóul, visszanéztem Sanghajra. Semmit sem változott, mióta idejöttem. Az emberek tömött sorokban lépkedtek a járdán, mellettük ócska biciklik hömpölyögtek, az autók megmerevedtek a dugóban. A szag is a régi volt: büdös, keserűen fanyar és ételszagú, de immár otthonos. Én változtam meg három év alatt, nem Sanghaj.” – Lehet valaki szerelmes egy városba? Erre a kérdésre még adható nemleges válasz. Lehet valaki szerelmes Sanghajba? Nos, aki elolvassa Sóvári Mónika első, élénk és vibráló színekkel festett, minden fejezetében magával ragadó regényét, már biztos abban, hogy erre a kérdésre az egyetlen helyes válasz: IGEN!

Tokaji Zsolt: Szólítsatok ​Brad Pittnek!

Brad ​Pitt főszereplésével 1996-ban valahol az Andokban forgatják a Hét év Tibetben című Hollywoodi produkciót. A film a Kínai Köztársaság hivatalos berkeiben egyáltalán nem aratott sikert. Sőt! Brad Pittet híres osztrák hegymászó, Heinrich Harrer alakjának megformálásáért örök időkre nemkívánatos személynek minősítették. Így aztán a világsztár nem is járt, s talán soha nem is jár majd Kínában. Ez a regény mégsem róla szól. Az említett film forgatása idején egy magyar egyetemista egyéves részképzésre érkezik Kína egyik keleti tartományába. Tanulmányai elég sajátosra sikerülnek. Egy kínai szappanopera főszerepében találja magát, minek köszönhetően átélheti a hírnév minden örömét és kínját. 

Az önéletrajzi ihletésű regény Kína egy olyan arcát mutatja meg, melyet turistaként aligha ismerhet meg az ember. A sodró lendületű és szókimondó stílusban megírt könyv akár szövődményektől sem mentes kultúrsokk. A szerző mindezt olyan fanyar öniróniával s kegyetlen humorral tálalja, mellyel szinte minden oldalon nevetésre (urambocsá! röhögésre) ingerli az olvasót. S hogy mi köze mindennek Brad Pitthez? Olvassák el, és kiderül a regényből.

Wu Ming-Yi: Rovarszemű ​ember

 Vajo-vajo szigetét minden másodszülött fiúnak el kell hagynia aznap, amikor betölti tizenötödik életévét – így áldozzák fel a tengeristennek. Atile'i a legerősebb úszóként és a legjobb csónakosként elhatározza, hogy dacol a sorssal, és ő lesz az első, aki életben marad.
Alice, akinek férje és fia is örökre eltűnt a hegyekben, tengerparti házában csendben készül az öngyilkosságra. Tervét azonban keresztülhúzza a Tajvan partjainak ütköző hatalmas szemétsziget, amelyen Atile'i menedéket talált.
A katasztrófa után Alice a fiúval elindul a hegyekbe néhai férje nyomában, abban reménykedve, hogy megfejti családja eltűnésének rejtélyét. Útjukon feltámadnak az emlékek, különös kapcsolat alakul ki köztük, és feltárul egy sötét titok, amely arra készteti Alice-t, hogy megkérdőjelezzen mindent, amit addig tudott.

Wu Ming-yi 1971-ben született Tajvan szigetén. A rovarszemű ember a negyedik regénye, amely 2011-ben jelent meg.


 

Gao Xingjian: Lélek-hegy

A kínai író 1986-ban miután tévesen tüdőrákot diagnosztizáltak nála, s hogy elkerülje a politikai zaklatásokat, nekivágott egy 15000 kilométeres útnak. Az utazás során született meg e kötet, mely megmutatja, hogy az ősi hiedelmek, sámán énekek, félelmetes-misztikus történetek gyűjtése során hogyan válik a lélek a képzelet által szabaddá.

Tuesday, July 24, 2018

Karátson Gábor: Ji King

Alcím: A változások könyve

Gyakran ​hallani, hogy a régi kínai szövegek tulajdonképpen lefordíthatatlanok; Karátson Gábor azonban a magyar ji kinget hozta létre, a magyar nyelv saját benső léte felől alkotva újra a kínai szöveget. Törekvésében a kínai írás és nyelv képzőművészeti formarendje vezette, a kínai írásjegyekben (és még inkább archaikus előzményeikben) élő, hihetetlenül gazdag képvilág. A latin ábécé ezzel valóban nem versenyezhet; a kínai mondatszerkezet pedig nemcsak a magyarhoz, hanem a latinhoz képest is roppant tömör. A magyar szavak, a magyar mondatképzés festői és rajzi gazdagsága viszont sokszorosan fölülmúlja a kínai nyelvét; a fordítás a kínai gondolatokra s a magyar mondatokra egyaránt felszabadítólag hat. 

Az új ji kingnek azonban nemcsak magyarnak, hanem korunkhoz szólónak is kellett lennie. Mert a ji king mint divinációs könyv (úgymond jóskönyv) korunkhoz, az elbizakodottság korához szóló üzenetet tartalmaz (mintha ma válna csak igazán érthetővé); nemcsak híven látja veszélyeztetett helyzetünket, hanem tanácsokat ad arra nézve is, hogyan keveredhetnénk ki belőle. Az egyes hexagramokhoz írott kommentárok történelmi és írásjegy-elemzéseikkel, filológusok és ji king- szakemberek írásai alapján, segítséget nyújt az olvasónak abban is, hogy saját kérdéseivel fordulhasson a Könyvhöz.

Müller Péter: Jóskönyv

Alcím: Ji-King mindennapi használatra


A Jóskönyv működik. Kapcsolatot teremt. Bizalommal fordulhatunk hozzá, tanácsot ad. Nem konkrétumokat mond, annak válaszol, aki érti a nyelvét, aki vállalkozik az útra, amely hosszabb és rögösebb, mint gondolnánk, noha megmozdulnunk sem kell, hogy elinduljunk. Ez az út önmagunkba vezet. A válasz adott, elérhető. Ha elég bátrak vagyunk hozzá, hogy feltegyük a kérdést, és ha valóban az igazságra vagyunk kíváncsiak, keresve sem találunk jobb útmutatást.

Ni Hua-Ching: I ching

Alcím: A változások könyve és a változatlan igazság

A I Ching rejtett szellemi szintjei szinte vég nélküliek. Kulcsként használható a lélek belső helységeinek feltárásához, amelyek szorosan kapcsolódnak a mindenség rejtett zugaihoz. A fejlődés egy bizonyos szakaszában a tudatunk, lelkünk mélyén eltemetett igazságot nem mindig könnyű meglátni, észlelni. A I Ching azonban segíthet ennek és sok minden másnak is a feltárásában. Semmi sem kerül(het)i el finom és mélyreható tekintetét.

Monday, July 23, 2018

Marlies Holitzka : I ​Ching – Az ősi kínai bölcselet alapján

 A Ji-Csing az ősi Kína tudását mutatja meg a mai embernek, annak az embernek, aki a jelenségek világából újra befelé fordul a saját belső világába, hogy a belső történésein keresztül érezhesse át a harmóniát. A Ji-Csing ráébreszt minket arra, amit igazán érzünk, gondolunk és tehetünk. 


Lao-Ce tanítása szerint: „A bölcsnek ki sem kell lépnie a szobájából, és mégis megismeri a világ összes történését, mert saját magát ismeri.” Ez a forrás az önismeret, ezt tanítja meg nekünk a Ji-Csing.

 


Sunday, July 22, 2018

Richard Wilhelm : A ​változások könyve - Ji Csing

A tanácskérőnek, aki jelen és jövője lehetőségeit kutatja, rá kell hangolódnia a könyv példázataira, szimbolikus, képes beszédére, cselekvően be kell kapcsolódnia a jóslás, ill. a jövőbe látás folyamatába, azzal értelmeznie kell a kapott útmutatásokat. Ez a fáradozás azonban hamarosan busásan megtérül mert segít visszatalálni ahhoz az ősi szemléletmódhoz, amelyben ember és természet egysége még töretlen, és mélységes önismerethez vezet, melyben megélhetjük embertársainké és önmagunk változásainak és állandóságának harmóniáját.

 A ​Ji Csing, A változások könyve – a kínai bölcsesség és jóslás könyve – az egyik legrégebbi írott emlék az emberiség történetében; eredete a régmúlt homályába vész. Számtalan legenda és magyarázat tapadt hozzá az évszázadok során, ez azonban a benne rejlő alapgondolatot sohasem érintette: vagyis azt, hogy nincsenek állandó állapotok és helyzetek, mert minden örökösen változik: a természetes éppen úgy, mint benne az ember, az emberi lélek és a közösség, a társadalom. Ugyanakkor véletlenek sincsenek: az ember és a természet kölcsönhatásának tükrében a változások bizonyos ősképeket követnek. Ezek az ősképek alighanem ott élnek valamennyiünk tudattalanjában, s kellő önismerettel felszínre hozhatók akkor is, ha ez európai és nem a keleti kultúra gyermekei vagyunk. 

A Ji Csing a világ teljességének állandóságát a lüktető, változó mozgásba ragadja meg, szoros rokonságban azzal a taoista bölcsességgel, melyben így fogalmazódik meg ugyanez: "Az Út örök és tétlen, mégis mindent végbevisz észrevétlen." 

 

Saturday, July 21, 2018

Sorskérdések könyve - Ling csi king

 A Sorskérdések könyve a minden idők leghíresebb jövendőmondó kézikönyve, a Változások könyve (Ji king) nyomdokain halad ismeretlen szerzője arra törekedett, hogy az elődnél praktikusabb, egyértelműbb jóskönyvet alkosson. A mű önmagában is olyan jóslási rendszert alkot, amely számos más jövendőmondó módszerrel szemben nem igényel speciális tudást, és eksztatikus erők bevonására sincs szükség.


A Változások könyvéhez hasonlóan a Sorsjátszmák könyvének alapja is a három vonásból álló jósjelek, az úgynevezett trigramok meghatározása, a hozzájuk kapcsolódó képzettársítások és jóslatok megfogalmazása. A jóslatok pedig olyan, mindenki számára fontos témákban igazítanak el, mint a családi kapcsolatok kérdése, a természeti jelenségek magyarázata vagy az ember életében felbukkanó nehézségek a gonosz felbukkanása, a betegség, a szomorúság, az akadályokkal és a szerencsétlenséggel való találkozás kezelése.


A Sorsjátszmák könyvének jóslási rendszere hosszú évszázadokon keresztül népszerű volt Kína-szerte, sőt, Japánban is elterjedtté vált. Tokaji Zsolt szakértő tolmácsolásában e páratlan szöveg most először olvasható magyar nyelven. 

 

Tuesday, June 26, 2018

Traditional Korean Theatre


„…a pioneering collection of Korean mask-dance and puppet plays… a fine introduction to the traditional vernacular Korean theater…”--Choice

Wednesday, June 6, 2018

Csoma Mózes: Korea története - A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításával

Csoma Mózes: Korea története - A két koreai állam történelemszemléletének összehasonlításávalAz elmúlt években a Koreai-félsziget helyzete a nemzetközi politika egyik kiemelt ügyévé vált. Dr. Csoma Mózes Korea-kutató monográfiája a kezdetektől a legutóbbi fejleményekig mutatja be a félsziget történetét, az egyes korszakok tárgyalásánál
pedig részletesen kiemeli a dél-koreai és az észak-koreai történelemszemlélet közti különbözőségeket. 

A hidegháborús megosztottság ugyanis a félsziget ókori, középkori és újkori történelmének értelmezésére is rányomta bélyegét: a Koreai Köztársaság és a KNDK tankönyvei más-más módon mutatják be az egyes korszakokat és a történelmi szereplőket. A 20. századi fejlemények tárgyalásakor a szerző nagy számban használt fel eddig publikálatlan levéltári forrásokat, amelyek sok új információt tartalmaznak a Koreai-félsziget viszonyainak alakulásáról. 

A monográfia elkészítéséhez a szerző több volt diplomatával és egyéb szemtanúval készített interjút, akik az elmúlt évtizedek során forrásértékű megfigyeléseket tettek a koreai politikai folyamatokról.

Tuesday, May 29, 2018

P. Szabó József: Tűzgömb ​a város felett

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
P- Szabó József újságíró a Magyar Rádió utazó tudósítójaként szinte az egész világot bejárta Afrikától és Latin-Amerikától Ázsiáig, főleg azonban a Távol-Kelet országait. A „Tűzgömb a város felett” című műveben feldolgozza a Hirosimai atombomba történentét. 
 
„Hirosima története, az atombomba története azonban nem száraz statisztika, hanem borzalmas kalandregény. Az emberiség legtragikusabb kalandjának története, amelyet annak reményében ajánlok az Olvasónak, hogy ez volt az emberiség utolsó borzalmas kalandja,”

Zágoni Ferenc: A ​megjelölt ember

Miva Siro, japán orvos túlélte a hirosimai tragédiát, és életét a sugárbetegek gyógyításának szentelte. Amikor felismeri magán is az atombetegség jeleit, az Egyesült Államokba utazik, hogy utolsó erejével bosszút álljon. A pilótát keresi, aki a bombát a város fölé irányította, de a találkozás perceiben ráeszmél, hogy a hirosimai borzalmakért nem a félőrült pilóta felelős, az igazi bűnösöket másutt kell keresnie. Megjelenése riadalmat okoz, az emberek többségét határozott állásfoglalásra kényszeríti, egyesekben felébreszti a lelkiismeretet, mások, akik a hidrogénbomba végítéletét szánják az emberiségnek, ellene fordulnak. 

Anna, a disszidens magyar lány az ő hatására találja meg ismét élete értelmét, célját. A rendkívül izgalmas, fordulatos regény külön érdeme és érdekessége, hogy gazdag tényanyagra épül, több szereplőjének modellje pedig félreérthetetlenül azonos élő (részben magyar származású) személyekkel.

Karl Bruckner: Szadako ​élni akar

1945. augusztus 6-án reggel nyolc óra tizenöt perckor az amerikai atombomba felrobbant Hirosima fölött. Ez a dátum az emberiség mementójává vált. És az emlék azóta is, a fegyverkezés ijesztő hajszájában még inkább nyomasztó és figyelmeztető teherként nehezedik ránk. Karl Bruckner, a neves osztrák író olvasmányos és tanulságos regényében Szadako Szaszaki hirosimai kislány tragikus élettörténetével ismertet meg bennünket.

Monday, May 28, 2018

Takagi Tosiko: Az üvegnyúl

1945. március tizedikén a 12 éves főhős, Tosiko, elveszíti anyját és két húgát Tokió minden addiginál súlyosabb légitámadása alkalmával. A vidéken menedéket kereső kislány hazatér és a romokból kaparja ki az egykor édesapja által készített üvegnyúl figura összeolvadt maradványait.

Augusztus ötödikén éppen áttelepülőben édesapjával Niigata megyébe, Ninomija állomáson rajtaütésszerű légicsapás következtében az apa is meghal. A magára maradt kislány eltemeti apját és várja, hogy két bátyja leszereljen és hazatérjen. Az egyik bátyja támogatása ellenére még sokáig nélkülözésekkel és megpróbáltatásokkal kell megküzdeniük, míg végre talpra állhatnak.

Ez az önéletrajzi regény a „Sorstalanság” japán változatának is tekinthető. Japánban kötelező iskolai olvasmány és számos idegen nyelvre lefordították.

"A háború a szívembe nagy üreget vájt, amikor tizenkét éves voltam. Azért írtam ezt a művet, hogy betömjem ezt az üreget."

Friday, March 9, 2018

Méray Tibor: Tanúságtétel

Alcím: Riportok a harcoló Koreáról

Digitális Irodalmi Akadémia - Petőfi Irodalmi Múzeum

Adam Johnson: The ​Orphan Master's Son – Az ellopott élet

Nagyregény, ​felzaklató irodalmi felfedezőút: életút, amit végigkövetünk jeges vizeken, sötét alagutakon és hátborzongató, föld alatti vallatószobákon át, a világ legrejtélyesebb diktatúrájában, Észak-Koreában. 

A hányatott sorsú Pak Dzsun Do anyja „eltűnt” – az énekesnőt valójában elrabolták Phenjanba. Befolyásos apja a „Hosszú Holnapok” árvaház, valójában gyermek-munkatábor vezetője. 

A fiú itt ízleli meg először a hatalmat, ő dönti el, kik kapnak enni, és kiket küldenek ki külső munkára. Dzsun Do hűségével és éles ösztöneivel magára irányítja az állami vezetők figyelmét, egyre magasabb pozíciókba kerül, és ezzel elindul azon az úton, amelyről már nincs visszatérés. 

„A világ leghatalmasabb nemzetének alázatos polgára” – aminek Dzsun Do tartja magát – hivatásos emberrabló lesz, akinek a változó szabályok, az erőszak, az önkény valamint a koreai legfőbb vezetők zsarnoki követelései között kell lavíroznia, hogy életben maradhasson. Amikor eljut a legvégső határáig annak, amit az ember még képes elviselni, vakmerően vállalja Kim Dzsongil riválisának veszélyes szerepét, hogy megmentse szerelmét, a híres színésznőt. Szan Mun „annyira tiszta, hogy még azt sem tudja, milyen egy éhező ember.”

Stefan Bosbeijk: Észak-Korea ​2002

Alcím: Egy turistaút tükre

Észak-Koreáról, erről a zárkózott, különös országról másfél évtizede nem jelent meg magyar nyelvű könyv. Ebben az országban nincs hamburger és utcai büfé sincs. Nincs forgalmi dugó és forgalom sincs. Nincs bankkártya-automata és internet sincs. Nincs mobiltelefon és magántelefon sincs… A szerző útja során egy megmerevedett, haldokló rendszer utolsó pillanatait kapta el. A könyv elsődlegesen egy turistaút emlékeiből áll össze, amelyek a látottakhoz kapcsolódó háttérinformációkkal, továbbá kifejezetten gazdag képanyaggal egészülnek ki.

Paul Fischer: Kim ​Dzsongil bemutatja

Alcím: Észak-Korea és a világ legvakmerőbb emberrablásának hihetetlen és igaz története

Mielőtt a világ leghírhedtebb diktátora lett, Kim Dzsongil az Észak-koreai Propaganda és Agitációs Minisztériumot és annak filmstúdióit irányította. Mivel ambiciózus terveihez nem állt rendelkezésére elegendő tehetség, elraboltatta Dél-Korea leghíresebb színésznőjét és annak férjét, az ország legnépszerűbb rendezőjét és producerét. Az elrabolt álompáros sorra készítette Észak-Korea legjobb filmjeit, ám közben kidolgoztak egy olyan szökési tervet is, melyet bármelyik hollywoodi kasszasiker megirigyelhetne. 

A Dél-Koreától és Észak-Koreától Hongkongon át Bécsig és Budapestig ívelő történet bemutatja Szin Szangok és Cshö Unhi elrablását, az általuk készített filmeket és izgalmas menekülésüket is. Paul Fischer több mint ötven, a történet szereplőivel és más dezertőrökkel készített interjú alapján írta meg könyvét, amely ritka bepillantást enged egy rejtélyes nemzet abszurd történetébe és mindennapjaiba.

J. M. Lee: Szökés ​a Paradicsomból

Egy ismeretlen férfit holtan találnak New Yorkban, vérébe számokat és szimbólumokat rajzoltak a padlón. A gyanúsított az észak-koreai származású Kil-mo, akit a helyszínen őrizetbe vesznek. Angela, a CIA egyik ügynöke elnyeri a zárkózott fiú bizalmát, és az megosztja vele élete történetét.

Kil-mo, aki kiemelkedő matematikai tehetségével mindig kilógott társai közül, csöndes életet élt Phenjanban. Ám amikor sebészorvos apját keresztény hite miatt letartóztatják, ő is munkatáborba kerül a család többi tagjával együtt. Itt találkozik a szépséges Jong-ével, akivel barátságot kötnek. A lány azonban megszökik a táborból, Kil-mo pedig elhatározza, hogy követi. Különleges képességeinek hála, sikerül is kijutnia, és átszökni a határon. Ám a megkönnyebbülés nem tart sokáig: hamarosan az ázsiai alvilág kellős közepén találja magát, amelyhez foghatót el sem tudott képzelni…

Pan-Dji: Vádirat

Észak-Koreáról ​keveset tudunk. Az országgal kapcsolatos híreket a nukleáris és rakétakísérletek, vagy a kommunista dinasztia aktuális uralkodójának külső szemlélő számára megdöbbentő kinyilatkozásai, tettei dominálják. 

Belső világáról, az emberek hétköznapjairól, gondjaikról, bánataikról imitt-amott jelentek meg írások, főként észak-koreai menekültek tollából, olyanokéból, akiknek sikerült megszökniük az északi rendszer poklából. 

A Vádirat azonban az első mű, melynek írója ma is Észak-Koreában él. A személyével kapcsolatos részletek a szerző védelme érdekében homályban maradnak. A neveket és a helyszíneket érthető megfontolások alapján, számolva a súlyos retorziókkal, ugyancsak megváltoztatták. 

Az elbeszélések valódiságában mégsem kételkedünk egy pillanatig sem. Mert maguk a történetek nagyon is valóságszerűek. Mert nagyon is beleférnek abba a képbe, amelyet ezzel az országgal kapcsolatban magunk elé képzelünk. Mert valóságosnak tűnnek a helyszínek, az emberek, a környezet és a konfliktusok. Egyszóval minden. 

Olvasva az írásokat hol elcsodálkozunk, hol megdöbbenünk. Felháborodunk, gyomrunk görcsbe rándul: lehetséges, hogy a 21. században ilyen élet jut osztályrészül egy egész népnek, huszonhétmilliónyi embertársunknak. És magunkban tiltakozunk: hogyan nézheti ölbe tett kézzel a nemzetközi közösség, hogy mindez a szemünk előtt megtörténhessen? 

A Vádirat szerzője és azok, akik a műnek Észak-Koreából való kijuttatásában szerepet játszottak, már megtették a magukét. Ők nem ültek ölbe tett kézzel. Rajtunk a sor, hogy mi is tegyünk valamit. Első lépésként, hogy elolvassuk és átérezzük a Vádiratban szereplő tanúvallomásokat.

Lin Csen Von: Korea rövid újkori története

A tartalomból:

- Korea megnyitásának időszaka
- A japán kapitalizmus behatolása Koreába. A kanhvai szerződés és következményei
- Az 1884 december 4-i államcsíny és a japán terjeszkedés erősödése Koreában. A néptömegek helyzetének súlyosbodása
...

Hani Goro: A ​japán nép története

A tartalomból:

- A nép szerepe a történelemben
- A történelem kezdete. A rabszolgaság az ősi Japánban
- A rabszolgák felszabadítása; a Taika-reform; a jobbágyság rendszere
- Feudalizmus. Jobbágyfelszabadítás és a szabad városok önkormányzatának visszaszorítása
...